Nyár végén az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte azt a vízgazdálkodási törvénymódosítást, amelyet nem sokkal korábban fogadott el a parlament, és amely engedményeket tett volna a háztartási, illetve a 80 méternél nem mélyebb kutak esetében. Így lényegében most a törvény 2016 nyarán megszavazott változata él, amely szerint az összes létező kutat be kell jelenteni, akár házi fogyasztásra (azt a jegyzőnél), akár gazdálkodási céllal (azt a katasztrófavédelmi igazgatóságnál) ásták, fúrták. A hatályos jogszabály a korábban jogszerűtlenül létrehozott kutaknál bírságmentességet ad, ha azokat bejelentik az év végéig. Ezt a határidőt tolná ki most az agrártárca két tévvel, de ezt a salátatörvénybe ágyazott javaslatot még nem fogadta el az Országgyűlés. Ha elfogadja (ez a valószínű forgatókönyv), az haladékot jelent ugyan, de megoldást nem. Az Alkotmánybíróság ugyanis azzal dobta vissza a jogszabályt, hogy tegyék rendbe azt úgy, hogy a vízbázisok védelme biztosított legyen, illetve kerüljön nyilvántartásba minden vízkivétel. Ami két év alatt sem tűnik megvalósítható feladatnak.
Most akkor mit kell kitölteni, kinek kell beadni?
„Lényegében egy papírt kell kitöltenie mindenkinek, akinek van kútja, majd az adatok alapján a jegyző állapítja meg, hogy fennmaradási, vagy csak üzemeltetési engedélyt kell kiadni” – fog bele a a háztartási kutakat érintő procedúra leírásába Rózsa Attila, a Magyar Kútfúrók Egyesületének elnöke.
„A százéves kutak feltehetően nem engedély nélkül készültek, azokat még a szolgabíró engedélyezhette, tehát nem jogszerűtlenek, ezekhez, nagy valószínűséggel, üzemeltetési engedélyt fog előírni a jegyző” – folytatta Rózsa Attila. A helyzet az, hogy az 1992 előtt fúrt kutak létesítéséhez nem is kellett engedély, ezért ezeknél üzemeltetési engedélyt kell beszerezni, és nem kell bírságtól tartani még a moratórium lejárta után sem. A büntetés azokat fenyegeti, akik 1992 után fúrattak bejelentés nélkül kutakat, ezek számára írja elő a törvény a fennmaradási engedélyeket és helyez kilátásba büntetést. Ez alól mentesülhetnek a szabálytalankodók még az év végéig, illetve ha a salátatörvényben benyújtott módosítást megszavazzák, akkor még két évig lehet megúszni a büntetést. Amit Rózsa Attila eddig elmondott, még csak az első lépés.
Ki kell hívni a szakit – ha lesz elég belőlük
A jegyzőhöz benyújtott adatlapot hitelesítenie kell egy megfelelő jogosítvánnyal rendelkező szakembernek, aki lehet vízügyi mérnök, hidrológus, geológus, vagy kútfúró mester. A hitelesítés azonban nem csak egy szimpla aláírás, a szakértőnek előzetesen meg kell vizsgálnia a szóban forgó kutat. Vagy „egyszerűen” kamerával megvizsgálják, vagy ha szociális fogyasztásra is használják a vizet, akkor laborvizsgálatokat is kérni kell. Magyarul, az adatlapot úgy kell kitölteni, hogy a vizsgálatok eredményei már megvannak. Ennek a költségei alaphangon elérhetik a százezer forintot is. Most ettől foghatják a fejüket a kitelepülések polgármesterei, hiszen pont az érintett háztartásokban élők jövedelme meg sem közelíti azt az összeget, amit most a kutakra kell szánni.
forrás: HVG.hu